KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög menyasszonya

Gervai András

 

Kedves figurákkal benépesített, meghitt atmoszférájú, bájos népmeséi világba csöppenünk a Zsebrjunasz rendezte szovjet mesemusical elején. A kezdet tehát igazán biztató, a film azonban, csalódásunkra, hamar lendületét veszti, kifullad. Mire a gyönyörű molnárlány és kedvese a műfaj íratlan szabályai szerint végül is egymáséi lesznek, türelmünk jócskán megfogyatkozik. Baj van a zenével is, amelynek pedig – hiszen a szereplők mindvégig csak dalban érintkeznek egymással, dalban fejezik ki érzelmeiket – fontos dramaturgiai, drámai funkciót kellene betöltenie. A musical dallamvilága lassan elszíntelenedik, nem annyira a néhány számmal tehetségét még így is bizonyító komponista, mint inkább a vivőerő nélküli irodalmi alapanyag hibájából. Néhány szellemes ötlet és megoldás nem nyújthat kárpótlást a mese legfontosabb elemeinek, a kalandnak és izgalomnak a hiányáért. Ebben a közegben a hősökre nem várnak rendkívüli és váratlan erőpróbák, az ördögnek csak csínytevésekre futja képességeiből, így végeredményben a mese tétje válik érdektelenné, s az alkotóknak a történet bujkáló líraiságát sem sikerülhet felszikráztatniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/11 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8095