KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Revans

Barabás Judit

Politikai krimit látunk – a jelző akár el is hagyható: bűnügyi történetet látunk. Hogy a háttér ezúttal Románia a második világháború idején, és a bűnözők a hírhedt vasgárdisták, akik a bolsevistagyanús lakosság legyilkolása mellett politikai konspirációk részesei és fő végrehajtói – nos, mindez a műfaj szabályain nem változtat. Annál kevésbé, mivel Vasgárda ide, Vasgárda oda, az abszolút főhős – mint már több filmben – Moldovan felügyelő. Bármennyire bizarrnak tűnhet is az állítás, magányában rokona ő Ross Macdonald és Raymond Chandler detektívhőseinek, Lew Archernak és Philip Marlowe-nak. Ám ez a felügyelő romantikus figura: a legvalószínűtlenebb szituációkból is játszi könnyedséggel menekül meg, vív tűzpárbajt tízszeres túlerővel, ugrik robogó vonat tetejére. Minél fantasztikusabbak a helyzetek, hősünk annál rezzenéstelenebb arccal és makulátlanabb eleganciával kerekedik fölül. A szituációk egyre valószínűtlenebb volta és a színész kitűnő alakítása figyelmeztetnek arra, hogy Moldovan felügyelő gáncsnélküli lovag-alakját leheletnyi iróniával fogjuk fel és tekintsük egy kissé a mítosz paródiájának.

A rendező – természetesen – jó filmet akart csinálni, ez majdnem sikerült neki. Elismerésre méltó ügyességgel balanszíroz véres naturalizmus, naiv ideologizálás és a már említett paródiagyanús hang között, és bár mindig hajlandó elmenni a legvégső határig, többnyire megtalálja az egyensúlyt. Követjük a filmet, anélkül hogy figyelmünk lankadna – talán csak a politikai konspirációs tárgyalásoknál fáradunk el egy cseppet –, és feltétel nélkül drukkolunk ennek a rokonszenvesen kesernyés felügyelőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7664