KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elveszett egy kékszemű

Farkas Miklós

 

A film Pavlik nevű kékszeműjének problémája „csak” annyi, hogy szülei „tudományos” alapon nevelik. A boldogtalan fiúcskának egyetlen szabad perce sincs a szűnni nem akaró szellemi- és fizikai edzések között. Mit boldogítja őt, hogy hat éves létére két nyelven fújja Hamlet híres monológját, vagy könnyűszerrel fektet két vállra egy nálánál nyolc évvel idősebb srácot...?! így aztán egy napon felkapaszkodik egy Moszkvába induló autóbuszra, s eltűnik a fővárosban.

Ez az expozíció mindössze, amit jószerivel „érdekességként” el lehet mesélni a filmből. Pavlikot ugyanis nem rabolják el, nem környékezi meg cukrosbácsi, nem bukkan veszedelmes bűnözők nyomára, ahogy megannyi gyerekfilm hőse – egyáltalán semmi sem történik vele. Mosolygós felnőttek adják kézről-kézre, mialatt szülei meg egy fiatal rendőrtiszt fejvesztetten keresik, keresztül-kasul ro-hangászva a napfényben fürdő Moszkván. Amíg a film eljut a végkifejlethez – (kis barátunk épen-egészségesen, ám a csodagyerekség hatásos, de igencsak fárasztó produkciójába végképp beleunva természetesen előkerül) – addig vízibalettben, tévé-showban és mindenféle látványosságokban gyönyörködhetünk, amelyekhez legfeljebb ha egy IBUSZ-út során juthatnánk hozzá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6437