KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pár lépés a mennyország

Sneé Péter

Míg vérben tocsogunk, hiányoznak a szívünknek kedves történetek, melyek nemcsak gyűlöletre hevítenek, hanem serkentik kíváncsiságunkat, felébresztik szeretetéhségünket, vagy akár sírásra ingerelnek. Ahol nagy a szükség, közel a segítség. Előbb tisztes alkotások kelletik magukat, mint amilyen a Szeress Mexikóban!, azután jönnek a gyönge utánzatok.

Alfonso Araunak elég pénze volt, szerződtetett egy világsztárt is, használható története viszont nem akadt. De sebaj, azért van a filmipar, hogy pótolja, ami hiányzik! Ha egy fia gondolat meg nem környékezi a rendezőt, akkor a műszak varázsol Paradicsomot a gyárudvarra, legföljebb az operatőr szentségel majd, mivel unja a sok szűrőzést, előkézést. Bugyutácska a kínkeservesen összeizzadott sztori? Ugyan, melyikünket érdekelné, amikor kedvenceink emlékezetes szerepkliséiben gyönyörködhetünk. Lám Keanu Reeves milyen daliás amorozó, és Anthony Quinn micsoda eszményi nagyapa! (Jutalomjátékuk bőven kitölti a filmidőt.)

Néhány apró gag szükséges még az egyes nézői szubkultúrák megnyeréséhez: nagymamáknak kis éji balett a kertben, piromániásoknak néhány métermázsa öngyulladó szőlővessző, hogy röpke másfél perc alatt lángba boruljon a húsz hektáros ültetvény, a rejtvényfejtőkről pedig a figyelmetlen stáb gondoskodik – no, mit rontanak el megint? Szőlészeink meglepő újdonságokkal gazdagodnak, a papírgyárak zsebkendőforgalma megnő, egy szó mint száz: értünk szép a világ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=41