KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szamszára

Kis Anna

 

Mit ér egy láma bölcsessége a hétköznapokban? A kérdést csak nagy erőfeszítések árán megközelíthető környezetbe – a Himalájában eldugott, tradicionális életmódot folytató, indiai Ladakhba – ágyazva feszegeti a német–francia koprodukció. Tashi három hosszú évig tanúsít páratlan önfegyelmet: a világtól elzárt remetelakban meditál. Kolostorába visszatérve azonban a mégoly szent életet folytató ifjú lámát is utoléri a kamaszkor. Kíváncsi lesz az élet nyújtotta apró örömök, nem utolsósorban pedig a szebbik nem iránt. Kiugrásához rafinált ideológiát is kovácsol: hogyan is állhatnánk ellen a világi hívságok kísértésének, ha meg sem tapasztaljuk őket? Nyakába veszi hát a világot, és a hároméves meditáció türelmét sutba dobva mindjárt ez első faluban helyre kis családi életet rittyent magának. Ahogyan Tashi csetlik-botlik a mindennapi ismeretlenben, úgy csetlik-botlik a film is a stílusok, a megjelenítési eszközök útvesztőjében. Bár a fenséges tájak és a buddhista parasztság mindennapi életének ábrázolása egységes és 138 percben is megunhatatlan képi keretet kínál a történetnek, azon belül aztán hetet-havat összehordanak a filmkészítők. A szertartásos, kolostori jeleneteket szuperman-akcióparódia követi, majd hősünk úgy röpül ki egy duplaszárnyú faajtón, ahogy utoljára csak vérbeli westernben láttuk, a Káma Szútra-illusztrációval felérő erotikus jelenetek pedig olykor – nem tudni, milyen szándéktól vezérelve, de biztosan nem véletlenül – fejjel lefelé tűnnek fel a vásznon. A szépelgő történetmesélés végére aztán felkerül a feminista szíveknek kedves poén: még egy láma bölcsessége sem vetekedhet az érzékeny női intuícióval, s ha valamire biztosan lehet számítani az életben, hát az a férfiak gyengesége. Tashi hiába járta meg a hadak útját, és készül a kísértések alaposabb feltérképezése után vissza a kolostorába: megrökönyödve áll a felismerés előtt, majd szabályos hisztériás rohammal nyugtázza azt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1787