KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A specialista

Bíró Péter

A Stallone-életmű egyike azon szomorú életműveknek, amelyek nem épülnek, gazdagodnak az idővel, hanem csupán terebélyesednek. Pedig ő is új utakat keres, ebben a filmben például a tőle megszokott, gyakorlatilag beszédképtelen, döbbenetes fizikai képességekkel megáldott, az úgymond jó ügy érdekében szívesen, nagy kedvvel gyilkoló, imbecillis rendőr vagy katona figurájával való szákításig is eljut. Leszámítva egyetlen végignézhető művét, a Rocky I.-et és annak nézhetetlenné butuló folytatásait, valamint leírhatatlan vígjátéki próbálkozását, mindig is makacsul ragaszkodott a kétkezi emberölés motívumához. Ezúttal a gyilkolásnak az előzőekhez képest már-már intellektuális módját választja: egy olyan tűzszerész specialistát alakít, aki zseniális bombáival még a legyet is röptében… Apropó! Nem emlékszem rá, hogy valaha is előfordult volna vele a filmvásznon, de most szeretkezik (Sharon Stone-nal nem nagy vicc), és bár az egész egy body building bemutatóra emlékeztet leginkább, nem lehet nem észrevenni, hogy a halál, a gyilkolás mellé új elemként belépett a szex is.

Mi jöhet még? Az örök rivális, Arnold Schwarzenegger legújabb filmjében (a Juniort hamarosan nálunk is vetítik) kismama szerepben tűnik föl. Stallone talán már várja a hármasikreket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=88