KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálugrás

Sneé Péter

Már látták e filmet. Igaz, a bűnügyi történet hősei akkor pilóták, búvárok vagy hegymászók voltak. Most az ejtőernyősök kerültek sorra. Közülük verbuválódnak a gonoszok, akik megszöktetnek egy kompjuterzsenit a börtönből, hogy segítségével azután szabadon garázdálkodhassanak a szupertitkos adatbázisokon. Hozzájuk csapódik a jó rendőr is, hogy némi móka és kacagás árán elsajátítsa az ugrás mesterségét, valamint lefülelje a megátalkodottakat. Ugye, ismerős séma? Ugyanarra a kanavászra dolgoznak a krimi alkotói, s meg nem unják. Pedig a használattól rongyos már, de az ejtőernyő selyme talán eltakarja a sok lyukat és szakadást.

Kit sem izgat a hitványka sztori, egyedül a légifelvételek foglalkoztatják az operatőrt is. Azokból próbál valami lélegzetelállítót csinálni, sajnos, kevés sikerrel. Pedig a kaszkadőrök ügyesek, csak az ötlet kevés, meg a trükk gyenge. Ilyen hivalkodóan rossz, vetített hátteret régóta nem láttunk. Ami pedig a repülőgépes akrobatikát illeti, kisgyermek korukban nem ártott volna fizika-korrepetálásra járniuk a forgatókönyv készítőinek, akkor föl sem merül bennük ennyi csacskaság. De az osztályismétlőknek bízvást ajánlható e produkció. Aligha csalódnak majd benne, hiszen ismerik. Visszaköszön már.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=850