KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Függőkertek

Tamás Amaryllis

Méltán többszörös fesztiváldíjas spanyol film (San Sebastian, Madrid, Taormina –1993.) egy naivan jóindulatú szabómesterről. Akit egy valóságos mesterboszorkány, Toro (egyben mulatótulajdonos és biliárdzsonglőr), valamint holdudvarában kóválygó beosztottjai előbb láthatatlanul finom, később brutálisan megjelenített praktikákkal juttatnak el ama bizonyos keresztútig. Oda, ahol még egy földreszállt angyalt is megkísérthetnek az ártó hatalmak, a rontás igézete. Templomdomb helyett e mulatóban dombérozik a földi ördög, ujjvédő tokjában kígyókő, varázserejű amulett helyett gyilkos szikét rejtegetve. A dél-amerikai Hannibál tanár úrba oltott együgyű szabómestert megbűvöli a sátánlény érzékien szép menyasszonya. A kapcafőzés, nyomfelszedés boszorkányos praktikáit szakmája kellékei helyettesítik, a gombos- és a varrótűk a szerelmi babonák archaikus eszközei.

Ősi hiedelem szerint ha a boszorkánytanítvány félelem nélkül átél hét éjszakát a bűvös-bájos, gonoszjáró napokon – vagy legalábbis félelmet nem mutat –, maga is boszorkánnyá válik. A film gyilkos poénja tisztatekintetű főhősünk színe-változása felől nem sok kétséget hagy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=410