KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fekete maszk

Benke Attila

Hak hap – hongkongi–amerikai, 1996. Rendezte: Daniel Lee. Szereplők: Jet Li, Lau Ching-wan, Karen Mok. Forgalmazó: Independent. 98 perc.

 

Bizonyos értelemben a nyolcvanas-kilencvenes évek hongkongi akciófilmjei (A bérgyilkos, School on Fire, Fogy az idő) mind szuperhősfilmek, hiszen hőseik akrobatikus vetődésekkel, akár több métert repülve számolnak le ellenfeleikkel. Az azonos című 1992-es kínai képregény alapján az „ázsiai Steven Spielberg”, Tsui Hark produceri felügyelete mellett készült Fekete maszk viszont a szó szoros értelmében szuperhősfilm. Hőse, Tsui Chik az agyi műtétek révén fájdalommentes halálosztókká változtatott 701-es alakulat tagja volt. Ám a gyilkolásra kondicionált kommandósok fellázadtak uraik ellen, és bosszúhadjáratot indítottak, amiből Tsui kivonta magát. Az évek óta békés életet élő exkatona azonban ismét ölt maszkot, hogy leszámoljon a színen újra feltűnő egykori társaival, egyúttal múltjával is.

A Fekete maszk még Roland Emmerich hasonló témájú Tökéletes katonájánál is nagyobb mértékben leegyszerűsíti történetét és karaktereit. Bár az alkotók megpróbáltak a 701-eseket vezető antagonista szájába adni társadalomkritikus monológokat, ezek inkább csak a Szárnyas fejvadász replikáns ideológiájának paródiái. Hark ezúttal is az akciókra helyezte a hangsúlyt, amelyek hasonlóan parádésak, mint a hongkongi beretta-szimfóniákban, ráadásul a fájdalmat nem érző szuperkatonák miatt az alkotóknak még több lehetősége volt elrugaszkodni a valóság talajáról (például az egyik 701-es akció közben gond nélkül válik meg a kezétől). Az akciók minőségét rontják a kilencvenes évek nem jól öregedett speciális effektusai (CGI-robbanások és lézersugarak), az akciójeleneteket szétszabdaló, túl sűrű vágások és a hongkongi filmek kötelező komikus elemei (például a címszereplő hős CD-lemezekkel öl). Viszont a végső, látványos, kegyetlen és szikár pusztakezes leszámolása a hongkongi akciófilmek méltó darabjává avatja a Fekete maszkot.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14288