KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vén rókák

Kovács Kata

Going in Style – amerikai, 2017. Rendezte: Zach Braff. Írta: Edward Cannon történetéből Theodore Melfi. Kép: Rodney Charters. Zene: Rob Simonsen. Szereplők: Morgan Freeman (Willie), Michael Caine (Joe), Alan Arkin (Albert), Joey King (Brooklyn). Gyártó: MGM, New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

Az 1979-es Öreg rókák, nem vén rókák remake-je, elődjéhez hasonlóan, kísérlet a heist műfaji dekonstrukciójára, ám míg a korábbi film a bankrablást csupán kiindulópontnak használta, a mostani verzió a teljes játékidőt a tökéletes bűntény előkészítésének és elkövetésének szenteli. Adott három nyugdíjas korú barát, akiket idős napjaikra jól kizsákmányol és átver mindenki: egykori munkahelyük, a nyugdíjalapjuk és a bankjuk, úgyhogy nagyon úgy fest, hogy becsületesen leélt és végigdolgozott élet ide vagy oda, utolsó éveikre a szegénysorra jutnak. Így kezdik el kitervelni életük első és egyben utolsó bűntettét. Nagyjából az alapfelállás, az „öregek bevetésen” és a kisember-tematika, valamint egy központi gyerek-motívum maradt meg a melankolikus, a mainstreamtől jóval távolabb eső eredeti filmből – melyben ráadásul nem sokkal a bűntett után a három barát közül kettő meghal, a harmadik pedig önként börtönbe vonul – , a Vén rókák ugyanis csupa komédia, némi önreflektív kikacsintással, nyugdíjas-burleszkkel és egy, már-már túlságosan is habos happy enddel. Zach Braff színész-rendező (A régi környék, Bárcsak itt lennék) harmadik nagyjátékfilmje klasszikus mesterember-munka, melyben az Oscar-birtokos vezető színészek ragyognak igazán.  A vén rókák (Morgan Freeman, Michael Caine, Alan Arkin) és a hozzájuk csapott, parádés mellékszereplő-gárda (Christopher Lloyd, Ann-Margret) a vérprofik meggyőző lazaságával fosztogatják a heist kincsestárát, és közben még olyan közhelyeket is arcátlan könnyedséggel adnak be nekünk, mint hogy a jó bankrabló egyetlen ismérve a rafináltság.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13197