KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szellem a gépben

Mockler János

 

A noteszos gyilkost heveny autóbalesettel kórházba szállítják. Nekem már boldogult emlékezetű öreganyám is megmondta, csak kórházba ne kerülj, kisfiam, mert az a vég! Hiába, a régiek sokat tudtak. Mert mi történik szerencsétlen noteszossal? Nem beleesik az agya a kompjuterba? Így jár, aki nem vigyáz magára. Ám a noteszost nem kell félteni, hamar belakja a csúcstechnológiát. Szerez egy újabb telefonos füzetet, és újfent régi szenvedélyének hódol, sorra kinyírva a benne szereplő számok tulajdonosait. A géplakó mindenre képes, bekapcsolja a centrifugát, és aknavetővé alakítja a kenyérpiritet.

Végre helyben vagyunk... Mindenre képes... Mármint a fantáziátlanság. Jelen opusz érdemes jegyzői az árnyalt jellemábrázolás összes rafinált finomságát alkalmazva próbálják elérni, hogy buksi fejük pár milliméterrel a szenny pillanatnyi szintje fölé emelkedjék. Amik pedig: hősnő ifjúkorában selyemcukrot vagy tejdropszot csórt a szupermarketből, majd ivarérett időszakában mintegy a világbékéért (Trükkös Dick húzzon a...!) tüntetésképpen meztelenül feredőzött valami washingtoni szökőkútban. De a hős az igazi. Ő valami dögös vírussal megfertőzte az adóhatóság évi visszatérítési programját, mire minden hülye csak 10 centet kapott.

Hölgyeim és uraim, csak a jó Dick példája lebegjen önök előtt! Ha már nincs kigázolás, mondjanak le bátran. Például a mindenáron való mozibajárásról.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1179