KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Külvárosi rockerek

Sahár Szilveszter

Wassup Rockers – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Larry Clark. Kép: Steve Gainer. Zene: Harry Cody. Szereplők: Jonathan Velasquez (Jonathan), Francisco Pedrasa (Kiko), Milton Velasquez (Milton), Laura Cellner (Jade), Carlos Velasco (Carlos). Gyártó: Glass Key / Wildcard Productions / Capital Entertainment. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 111 perc.

 

Az ifjúság érdes modorának Larry Clark-i víziójára csodálkozhatunk rá ismét: latino Ramones-mánia a hip-hop rengetegben. Punk zúzás jön a hangfalakból (a soundtracket érdemes beszerezni, nagyon jó): háromakkordos, a semmibe süvöltött energiazene, ami semmiről nem szól önmagán és a spontán pillanatkisüléseken kívül: pont mint a srácok élete. Itt is, a Kölykökben és a Ken Parkban is. Clark visszatért a gördeszkás kamikaze-paradigmához. Tizenkevés éves gyerekek (12-16 között nagyjából) a gettóból egy nap bebuszoznak gördeszkázni Beverly Hills-be, csajokkal ismerkednek, trend-partyba csöppennek, rendőrökkel kerülnek konfliktusba, meg mindenkivel nagyjából, akivel találkoznak. Durva dolgok történnek velük, de az egész felvezetése erősen köznapi és pátoszmentes – a banális motívumok csak akkor telnek mélységgel, ha akarjuk.

Nem drámát látunk, hanem lenyomatot, film-lakmuszpapírt a kamikaze kölykökről. Ismét amatőrszereplők adják önmagukat és ez jó, persze „szakmai” szempontból nem annyira - a tinikurvát előadó kiscsaj például olyan mint egy rossz karikatúra. Beszélő fejek váltják a beállitott jelenetekbe oltott improvizációkat, és vannak ugyan drámai események, de belesimulnak a lötyögésbe, nem emelkednek ki. Folyamatos, parttalan csevegés, szexről, az életről, arról, hogy mit kéne csinálni és mit nem kéne, ki halt meg, ki él tovább, minden folyik, pantha rhei.

Akinek semmi affinitása nincs a hardcore ifjúsági szubkultúrákhoz, és aki társadalmi mélyelemzést és katarzist vár a lepusztult szuburbia érzékeny és érzéki kamaszairól, az csalódni fog. Mert Clark nem pörgős szubkult-akciómozit és nem is társadalmi mélyfúrást készített. Az ő pályája a háromakkordos esztétika, és a srácokkal együtt rezgő kamera. Az egykori tulsai junkie, akiből fotós, majd filmrendező lett, nem változott sokat, nyomja tovább a kamasztematikájú monomániáját, mint a motolla. Ugyanolyan eszközökkel és ugyanolyan szinten mint korábban – helybenjáró voyeur a szubkultúra-sivatagban. Egy vetítést azért megér.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9114