KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

25 millió fontos váltságdíj

Ambrus Katalin

 

A kosztümös, történelmi kalandfilmek hősei magától értetődően a nemesi rend okos, erős, vitéz tagjai, míg a modern kalandfilmekben a származás már lényegtelen tényező. McLaglen rendező alkotásának főhőse, a várúr azonban hangsúlyozottan rendelkezik a skót nemes harci erényeivel, jóllehet ez a hagyományőrző úriember csak annyiban képviseli egyénien a nemességet, hogy különcségei egyediek. Ám a lényeg nem a különcségek mibenléte, hanem maga az a tény, hogy sem származásban, sem szokásaiban nem közönséges ember. Ezért tud rettenthetetlen lovagként harcba szállni – hazájáért, s a biztosítótársaság érdekében – egy nemzetközi banda ellen, akik felrobbantják a hatalmukba kerített északi-tengeri olajtermelő-telepeket, ha nem kapják meg a kért váltságdíjat.

A főhősnek kitűnően felkészített csapat áll rendelkezésére, saját nevelés. Egy középkorban játszódó történet esetében úgy mondanánk: udvarában nevelkedett hűbéres ifjak. A film ellenpontozásra törekszik: a nemesurat patriarchális viszony fűzi embereihez, s a virtus, ez a fontos vitézi erény is mozgatója cselekedeteinek; ezzel szemben a zsaroló banda tagjait pusztán a pénzszerzés vágya kapcsolja össze. így magasabb szempontok szerint jogos a történet befejezése, a nemzetközi rablók feletti győzelem.

A film tehát csak első pillanatra tűnik könnyed kalandfilmnek, az alkotást mélyebb jelentéssel ruházza föl, hogy sugallja a nemesi erények továbbélését, hasznosságát, teljes elégtételt szolgáltatva a konzervatív, hagyományokat mereven tisztelő magatartásformának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7341