KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Addig jár a korsó a kútra...

Harmat György

 

Az vagy, aminek néznek. Francois Pignon például jelentéktelen könyvelőcske, akinek élete romokban hever. Elvált, boldogtalan, ráadásul éppen most készülnek kirúgni a munkahelyéről. Új szomszédja (miután lebeszéli az öngyilkosságról) hajmeresztő ideával áll elő: híresztelje el magáról, hogy homoszexuális, így nem bocsájthatják el.

Az vagy, aminek néznek. E keserű élettapasztalatra Pignon akkor tesz szert, amikor „állásmentő” akciója sikerrel jár. Az óvszergyártó cég ugyanis nem veszélyeztetheti részben a melegekre épülő piacát egy diszkriminációs botránnyal, megtartja hát – méghozzá nagy becsben – a könyvelőjét. Azaz nem őt, hanem a szerepét: a „díszhomoszexuálist”.

Francis Veber író-rendező pompás alapötlete attól igazán komikus, hogy egy megszokott helyzetet fordít a visszájára: érvényesülése érdekében most nem egy homoszexuálisnak kell hamis identitást mutatnia, hanem egy talpig heteroszexuálisnak. Pignon egyébként nem is kényszerül másként viselkedni új „maszkjában”. Elég, hogy másnak hiszik. Veber végigkergeti hősét döntése számos következményén, fordulatok, félreértések egész halmazán, mindazonáltal a francia jellemkomédia nemes hagyományaira épít. Daniel Auteuil kiváló a látszatok fogságába került kisember szerepében. Depardieu pedig (aki már játszott homoszexuálist is Bertrand Blier Estélyi ruha című alkotásában) most egy sajátos átalakulás megmintázásában remekel: hogyan lesz egy homofób, sportőrült „vérmachóból” érzékeny, toleráns ember. Korántsem hibátlan Veber filmje, ám egészében véve mulatságos és elgondolkodtató: az vagy, aminek néznek?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3381