KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lépéselőny

Nevelős Zoltán

 

A bűnügyi film műfajának népes családján belül a film noir visszafogott, ám karakteres leszármazottai között kell felismernünk a szélhámosfilmet. Olyan produkciók, mint A nagy balhé, a Svindlerek, legutóbb a Kilenc királynő vagy David Mamet fél rendezői életműve (Játékos végzet, The Spanish Prisoner, Az arany markában) társaságában most egy különösen szemtelen, éles nyelvű, dögös és csattanós darab tűnt fel James Foley rendező műhelyéből. A Lépéselőny szélhámos hőse, Jake Vig olyan, mint egy színtársulat vezetője. Csoportjának tagjai tökéletesen rájuk szabott szerepeket alakítanak az egyszemélyes közönség, a balek előtt, aki a kipróbált forgatókönyv szerint hagyja magát lépre csalni, aztán csapot-papot és mindenekelőtt a nagy lét hátrahagyva menekül. Jake mégis bakizik egyszer, amikor véletlenül a King becenévre hallgató Los Angeles-i főgengszter pénzét nyúlja le. Csak úgy menekülhet a slamasztikából, ha a Király megbízásából is lenyom egy kört, amiben a szokásos stábon kívül részt vesz a végzet elmaradhatatlan asszonya is (Rachel Weisz), továbbá mint hívatlan vendég az Andy Garcia által megformált FBI-ügynök. A játékot a végsőkig fokozva végül egyetlen fontos résztvevő sem marad átveretlen, beleértve a nézőt is. A Lépéselőny műfaján belül a tisztes középmezőnyt képviseli, erőssége Doug Jung pergő és fordulatos forgatókönyve és a sistergő színészi összjáték. Kivált a mocskos gengsztervezér hálás szerepében lubickoló Dustin Hoffman jelenetei emlékezetesek (tőle még az is kitelt, hogy az egyik jelenetben Rachel Weisz mellére tegye a kezét, csak hogy a kamera valódi döbbenetet rögzíthessen a színésznő arcán). Ed Burnst, a méltatlanul kevéssé foglalkoztatott színész-rendezőt pedig jó végre igazi sztárszerepben látni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1784