KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy erkölcsös éjszaka

Schubert Gusztáv

Magyar, 1977. Rendezte: Makk Károly. Szereplők: Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György. 95 perc. Forgalmazó: MANDA.

 

Hunyady Sándor finom mívű, kevés szóval is sokat mondó, csendes iróniával átszőtt novellája, A vöröslámpás ház nem véletlenül ihlette meg a forgatás idején az ötvenen épp túllépett Makk Károlyt. E nagyszerű filmes stílusa és világlátása sokban hasonlít a magyar próza máig nem eléggé becsült mesterének művészetére. Mindketten a jellemrajz mesterei, a léleknek szerencsére nem annyira mérnökei, mint inkább impresszionistái, bölcs humorral kerülik a szigorú ítélkezést, távol áll tőlük, hogy morális fölénnyel nézzenek esendő főhőseikre. Pedig a történet nagyon is provokálja az erkölcsi prédikációt, hősei prostituáltak meg egy léha egyetemista, aki lustaságból egyszer csak ott ragad az olcsó kosztot-kvártélyt és kéjeket kínáló kuplerájban: a mihaszna Kelepei „belefekszik, mint ökör a pocsolyába”. A paradicsomi állapot azonban nem tart örökké: a „doktor úr” mamája egyszer csak betoppan „a Búza ucca kettőbe”, a műintézmény valódi rendeltetéséről mit sem sejtő puritán öreg hölgy látogatása felbolydítja a piroslámpás ház szokott életritmusát. Az energikus és jószívű madám (Psota Irén tökéletes átlényegülése sokadszor újranézve is nagy élmény) a botrányt kerülendő, azonnal nekiáll megszervezni a színjátékot, a nyilvánosháznak szempillantás alatt szolid leányneveldévé kell átlényegülnie, legalábbis annyi időre, ameddig elő nem kerítik a lump Kelepeit, hogy elvigye onnan a mamáját.

A kegyes hazugság, amely Makk előző két remekművének is alapeleme volt, most újfent ironikusan egymásban tükrözteti a nagy- és a kisvilágot. És mint a Szerelemben és a Macskajátékban, most is kiderül, nem a kisember kényszerű önáltatása, hanem a társadalom életidegen és álszent rendje a világbotrány. Hunyady novellájában mindössze néhány felszikrázó mondat világít be a boldog békeidő kulisszái mögötti sötétbe, Makk (Örkénnyel és Bacsóval közösen) az anekdotikusan rövid történetbe a kisvárosi politikai és gazdasági „elit” korruptságát és bunkóságát is belefilmezi. A bordélyház ebben a fénytörésben ugyan már jóval kevésbé tűnik idillinek, mégis az egyetlen élhető hely az össztársadalmi hipokrízisben. A tisztességtudó utcalányok legalább egyetlen egy erkölcsös éjszakára magukévá tudják tenni a polgári világ értékrendjét, a köztiszteletben álló, valójában semmirekellő potentátok (parlamenti képviselő, városparancsnok és más beképzelt uracsok) erre legfeljebb egy udvarias kézcsók erejéig képesek. A lelepleződés és a botrány végül elmarad, a Madame szalonja és tükrei romokban, a Mama pedig hazavonatozik szürke falusi magányába. Már azt se tudjuk, sírjunk vagy nevessünk rajtuk.

Extra: Az ünnepi MANDA-lemez szerkesztője, Fazekas Eszter egészestés extrával egészíthette ki a 90 éves Mestert köszöntő DVD-t. Makk Károly nagy örömünkre személyesen lábjegyzeteli az Egy erkölcsös éjszaka 95 percét. Szellemi frissessége teljében válaszol Gelencsér Gábor filmtörténész inspiráló kérdéseire, majd’ negyven év múltán is precízen felidézve a film forgatásának körülményeit és műhelytitkait. Különös tekintettel Tóth Janó a Szerelem és a Macskajáték erényeit folytató operatőri teljesítményére.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12557