KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robotzsaru 3.

Bíró Péter

Ritkán fordul elő az ilyen filmek esetében, hogy a folytatás jobban sikerülne, mint az első rész. És ekkor még nem beszéltünk ama bizonyos első darabok minőségéről, mivel az végképp használhatatlanná relativizálná az alul- és felülmúlás amúgy sem szigorúan tisztázott fogalmát. Ha a Robotzsaru I. nem volt igazán eredeti, sem ötletét, sem kivitelét tekintve, a harmadik tisztességesen hozza ugyanezt a formát.

Az akció- és érzelemdús film a jövő század Amerikáját vetíti elénk, ahol az Üzlet, a Pénz már odáig vetemedik, hogy százezreket akar kitelepíteni, hogy a felszabadult területen felépítse a tökéletes, nyomor és bűnnélküli várost (lásd: A Pusztító). Túl hidegháborún, oroszokon a szorongás immár új arcot, formát ölt az amerikai film tudatalattijában: a szálak egy nagyon hatalmas, nagyon gonosz japán ember kezében futnak össze. A robotzsaru természetesen a Jó oldalán avatkozik a küzdelembe, és a maga lassú, de kíméletlen módján végül győzedelmeskedik is.

A film egyik gyakran visszatérő konfliktusa abból a kettősségből adódik, hogy a főhős elpusztíthatatlan géptestében emlékező és érző emberi agy működik. Az alkotók egyértelműen és talán kissé egysíkúan azt sugallják, ez szánalomra méltó állapot, nem gondolva azokra a halandókra, akik esetleg sóvárgással tekintenek egy ilyesfajta rozsdamentes, elnyűhetetlen öröklétre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1158