KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Languszta reggelire

Schéry András

 

Úgy látszik, Giorgio Capitani szerint nincs a világon annál humorosabb, mint ha A B feleségével bújik ágyba, B pedig A-éval. Akiket forró szenvedély hevít című, tavaly bemutatott produkciójában ezenkívül szerencsére más nem is nagyon jutott eszébe. Ám azóta óriási felfedezésekkel gazdagodott, s ezekből nem maradhatnak ki a magyar mozinézők sem: hisz van-e ahhoz fogható tréfa-móka-kacagás, mint ha a vizet épp akkor zárják el, mikor az idióta főszereplő fürdik; vagy ha matracokat szállító teherautóra zuhan, és úgy pattog rajta, mint egy gumilabda? Már hogy volna?! Nincs, nem is volt, ne is tessék keresni. Tessék csak ezen röhögni, bámulni az újgazdagok-álma villát (irigykedő nézők elégtételéül ugyan némileg szétverik a berendezést), a színésznőknek csak erős túlzással minősíthető reklámszépségeket (ruhakölteményeiket hölgyek kárörömére és urak örömére letépik róluk); és tessék szépen belátni, hogyha valaki szegény, az bizony jobban teszi, ha nem akar könnyűszerrel meggazdagodni. Mindezt, és még sok ilyen válogatott finomságot tálalnak itt a languszta mellé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7430