KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kicsi, de szemtelen

Baló Júlia

 

A szeméből is bor folyik, gutaütés előtt áll, túlzottan pirospozsgás Torquato, az öreg herceg. Rangja, kiürült palotája, adóssága sújtja a lényében is elegáns urat, aki dühödt szónoklatokba kezd, ha „szomjas” reggel vagy este –, csapkod, szentségei, ha csak teheti. Leginkább a kora hajnali órákban borul el az agya, amikor a fogdából váltja ki hűséges inasa, az arisztokraták világába vágyó asztalos legény, Francesco. A herceg cinikus és szellemes; és aki játssza: Vittorio Gassman. Ragyogó epizódalakítás, emiatt érdemes megnézni a filmet, amely másrészről hosszú, de unalmas.

A főszereplő Francesco, az asztalos legény, ahogyan az utca népe titulálja: Ék gróf. Nos, az ő bárgyú képeskönyvében vánszorog a történet, amelyben látható egy-két fess hölgy, néhány hasraesés, hintók és paloták, szép ruhák és egy oroszlán. Szerelmek, kalandok, halál. Halál: az idős herceg és Francesco apja eszik végig a fiú párbaj küzdelmét. Egyre jobb falatokkal nyugtatják magukat, egészen végső nyugalmukig. Ők már az örök vadászmezőkön, de a történet folytatódik. Bosszú és igazságszolgáltatás, csalás és árulás: teljesen mindegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5803