KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Gloria

Tamás Amaryllis

 

Sidney Lumet lehozta a csillagot az égről a Gloria remake-jében. Sharon Stone akció-thrillerben játszik.

Csillagot az égről a címe egy Nick Cassavetes rendezte fészekmeleg filmnek; nemrég mutatták be nálunk. Az alaphelyzet itt is, ott is egy nő és egy kisfiú kapcsolata.

Itt: Sharon Stone – csupa rángás, radioaktivitás, sebes a szíve, döf a tekintete, vad hiány és betöltetlen űr. Ott: Gena Rowlands – bölcs sugárzás, egy gyönyörű asszony, egy jelentős művész harmadvirágzása. Itt: önsajnálat s bosszú. Ott: az érdeknélküliség kalandja. Itt: a csömörig domináns némber. Ott: kolosszális a lélek csöndje. Itt: grasszál az erőszak. Ott: szlalomozik a béke. Itt: idegvégződések az arcon. Ott: könyörület és elegáns megnyugvás. Itt: megrendítő kétségbeesés – nem a színésznő – a civil Sharon Stone vonásai mögött. De: ez egy más „műfaj”. A csillag – aki 1999-ben odanyilatkozik, hogy leginkább Hitlerrel szeretett volna/szeretne találkozni hatmilliárd ember közül..., itt: fekete hangulatok vegetációjában halmozottan hátrányos helyzetű, sittről frissen szabadult, balek betyárbabát alakít. Mi lesz vele?

Talán megmenti egy kisfiú. A szeretet leleményével. Mint a filmen. Mint a filmeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4582