KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Most már elég!

Korcsog Balázs

 

Most már elég: show-ból is megárt a sok! – moroghat magában a megcsömörlött mozirajongó. – Elég a popzene mellett a divat- és filmvilágot is uraló hollywoodi sztárokból! Lám csak, már megint itt van egy pop-bálvány, egy tini-sztár, aki filmezésre adta a fejét. De láss csodát, nem hiába: Jennifer Lopez ugyanis nem Britney Spears. Hiszen a kifejezetten jó nevű rendezőnek számító Michael Apted legújabb filmje nem babazsúrszerű lányregény, hanem valódi dráma. A női főszerepet a popsztárként is második virágkorát élő latin szépség, Jennifer Lopez alakítja. Az ugyan teljességgel érthetetlen, hogy a J-Lo által alakított női főhősnek miért pont a Slim nevet sikerült választani, hiszen Jennifer Lopezt sok mindennek nevezhetjük, csak éppen karcsúnak (pláne soványnak) nem, mint azt az angol beszélő név jelentése sugallná. De hogy a filmbeli Slim nem kifejezetten slim, az persze egyáltalán nem baj – Jennyt éppen ezért (is) szeretjük.

A film amerikai idillként indul: szegény lány dolgozik egy gyorsétteremben; fiatal, jóképű, gazdag férfi érkezik – fehér ló, szerelem, majd család, nagy ház, autó stb. Slim már-már azt hiheti, tündérmese főszereplője lett. Álmai lovagjáról azonban hamarosan kiderül, hogy valójában önző és hatalomittas, erőszakos és kegyetlen ember, aki eleinte csak megcsalja, később pedig már veri is a feleségét. A tündérmese rémálommá válik, Slim azonban nem hagyja magát, kisgyerekével elmenekül otthonról, majd ellentámadásba lendül: női Rockyvá képezi magát, és felveszi a harcot kegyetlen férjével, aki végül persze elnyeri méltó büntetését.

Habár a sztori meglehetősen vékonyka, Jennifer Lopez mégiscsak nézhetővé teszi a filmet, melyet így nemcsak J-Lo eddigi, hanem leendő rajongóinak, sőt a nagyközönségnek is bátran ajánlhatunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2690