KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anakonda

Tamás Amaryllis

 

Belzebub, Béliál, Lucifer „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” a film főszereplője, a tizenhat méteres anaconda, az alvilági gonosz jelképe, bibliai szinonimája. A nagy sárkány, ama régi kígyó, „a ki neveztetik ördögnek és Sátánnak” a Jelenések Könyvében és ábrázoltatik szent borzadállyal a jelenések filmjében.

Az észrevétlen közelítő halál megtestesülése aképp tekeredik itt lakóhajóra, árbocra, áldozatra, ahogy a mondabéli Szesa kígyó a hinduk világoszlopára, a Mandara-hegyre.

Az egzotikusan szép dokumentumfílm-rendezőnő (Jennifer Lopez) stábjával titokzatos indián törzset kutató céllal száll amazonasi hajóra. A hozzájuk kéretlenül csatlakozó Paul Sarone (Jon Voight) Nicholson shiningos mosolyát felülvigyorogva csalja csapdába a stábot. Alantas-kényszeres démoni erő hajtja, hogy szembeszálljon s legyűrje a legendás óriást. Végül az antihősök (kígyó, kígyóvadász) ellenfele a Nő lesz. A törékeny dokumentum-filmrendező akár egy energikus Wagner-látomás (női Siegfried) gyűri le és kerekedik fölébe a sötétség hatalmának.

Felkeltheti-e a szellem étvágyát a mutatós látványsivatag? Gyerek kortársainknak ki vagy mi segít tartalommal megtölteni az ősi legendák zanzásított változatát?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1572