KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bátrak igazsága

Nevelős Zoltán

Egy asszony a Sivatagi Viharban. Pontosabban a Sivatagi Vihar kapujában: van-e esély kideríteni, mi is történt egy rég elmúlt éjszakán az iraki sivatag egyik távoli zugában? A szemtanúk elbeszélései ellentmondanak egymásnak, mindenki másképp emlékszik, és senki sem szívesen.

A háborúból (testi) épségben hazatért tiszt, akit a frontvonal zűrzavarában elkövetett végzetes tévedése miatt emészt az önvád, második esélyként azt a feladatot kapja, vizsgálja ki, rászolgált-e a posztumusz kitüntetésre egy mentőakcióban elesett helikopterparancsnok-asszony? (Meg Ryan a flaschbackekben mint nő a fiúk között, ismét bebizonyítja, hogy nemcsak bájos szerelmes szerepekre termett.)

Az eseményeket rekonstruáló tiszt szerepében Denzel Washington (a becsületes ember mai ikonja az amerikai moziban) ismét felölti az egyenruhát Edward Zwick rendező kedvéért, akivel már Az 54-ik hadtestben is az Egyesült Államok dicsőségének öregbítésén munkálkodtak. Új filmjük az első hollywoodi produkció, amely kritikus hangon szól az Öböl-háborúról. A háborúról, amelyre még minden néző jól emlékszik a tévéből. Nem lehet hát szó ámításról, mindenki tudja, a mélyben más rejlik, mint amit a felszín mutat. A hadsereg egyszerű megoldást vár, hősi halottra van szükségük, a túlélők vallomásai azonban mind más verzióját adják az esetnek. Hősünk kockára teszi pályafutását, családja békéjét, amikor egyre messzebbre merészkedik az igazság keresésének nemes odisszeiáján.

A japán útonálló történetével ellentétben ennek a filmnek nem az a témája, hogy a valóságot teljesen soha nem ismerhetjük meg, végül eljutunk az egyetlen, minden kétséget kizáró változatig, amely azonban. sajnos nem túl meghökkentő. A végkifejletet pedig akkora adag szirupöntettel tálalják, hogy azzal sikerül csaknem teljesen elfeledtetni a film első részének nagy igényeit, a hazafiságnak éppen azt az olcsó eszközökkel való népszerűsítését látjuk, amely ellen hősünk kezdetben csatába indult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1391