KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anna ezer napja

Pápai Zsolt

Anne of the Thousand Days – brit, 1969. Rendezte: Charles Jarrott. Szereplők: Richard Burton, Geneviève Bujold, Irene Papas. Forgalmazó: Select’86 Kft. 139 perc.

 

A sokat hivatkozott és hamar klasszikussá emelt – jóllehet mára kissé megkopott – Zinnemann-mozi, az Egy ember az örökkévalóságnak mellett készült egy kevéssé ismert film is a hatvanas években, amelyet VIII. Henrik viselt dolgai, illetve az azok nyomán gerjedt események ihlettek. Az Anna ezer napja ugyanúgy a király és Boleyn Anna tragikus véget ért frigyének az apropóján készült, mint Zinnemann munkája, de az események más aspektusait emeli ki.

A két film egymás színe és fonákja, pedig a maga módján mindkettő a kulisszák mögé lesett be: Zinnemann a tudós férfiú, Morus Tamás lelki tusakodása örvén az elvek és kötelességek közötti ellentmondásokat vizsgálta, Charles Jarrott viszont kosztümös melodrámát forgatott, amelyben az érzelmeké – no meg a hatalom- és kéjvágyé – a főszerep. Az Anna ezer napja az azonos című sikeres színművön alapul, és ez némely hibájának és erényének egyaránt forrása. A televízióból érkezett Jarrott biztosra megy, és nem szakad el a történet színházi alapjaitól (a belsők nagy száma, a kevés dinamikus plán legalábbis erre utal), mindazonáltal az alapműből egy az egyben átemelt szentenciózus mondatok sokat dobnak a filmen.

Az Anna ezer napja kimondottan fordulatos, sokszor feszült mozi, ám az alkotók annyira beleszerettek az általuk újraálmodott XVI. századba, hogy csak nehezen tudtak elszakadni tőle, és ez – alkalmasint ritmusproblémákat is teremtve – jelentősen megnyújtotta a játékidőt. Persze ennek is megvan az előnye, a bemutatott világ képe így teljesebb. Jarrott pazar tablót fest, filmjének díszletvilága és kosztümkölteményei lehengerlőek.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9870