KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Herkules

Tosoki Gyula

Hercules/Le fatiche di Ercole – olasz, 1958. Rendezte: Pietro Francisci. Szereplők: Steve Reeves, Sylva Koscina. Forgalmazó: MultiMix Kft. 105 perc.

 

Az 1950-es évek Olaszországában művész- és közönségfilmezés frontján egyaránt jelentős, sőt világraszóló eredmények születtek: alig halt el a neorealizmus, már formálódóban volt a modern film, a Tevere-parti Hollywoodként emlegetett Cinecittaban pedig a melodrámától a vígjátékig seregnyi műfaj virágzott. A zsánerpadicsom egyik éke a történelmi–mitológiai témájú, és jobb híján peplum névre keresztelt filmféleség volt, amelyhez olyan darabok tartoztak, mint az Odüsszeusz vagy a Herkules-filmek.

Az újfajta – de az olasz filmgyártásban az 1910-es évektől fogva nagy hagyománnyal bíró – peplum prototípusa Pietro Francisci eredetileg Herkules munkái címmel készült filmje. A kiérdemesült Mr. Universe (Steve Reeves) főszereplésével forgott  mozi első blikkre a hasonló hollywoodi csúcsprodukciók slampos változatának tetszik, ám közelebbről megnézve van annyira érdekes, mint azok. A bájos barkácsmegoldások egzotikus jelleget kölcsönöznek neki, a fapados látványvilágot a jól elkormányzott sztori ellensúlyozza. Francisci dicséretére legyen mondva, hogy nem kívánja olyan súlyú tanulságokkal megterhelni a mesét, mint hollywoodi kollégái, igaz, a bombasztikusság növelésére néhány ziccert azért nem hagy ki. Akadnak bőven kimódolt pillanatok (mint a festett naplemente előtt távolba révedő szerelmespárt mutató zárókép), megmosolyogtató megoldások (az akciószcénákban a képek felgyorsítása), ám a film ezekkel együtt is őriz némi fennköltséget, még éppen tolerálható pátoszt.

Extrák: Semmi extra, a film képminősége viszont botrányos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9276