KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halott vissztér

Galgóczy Judit

 

Ez az NDK bűnügyi film Hamburgban játszódik, s a kikötőben dolgozó török vendégmunkások kiszolgáltatottságáról „rántja le a leplet”.

Láthatunk itt sok kusza álbonyodalmat és az álbonyodalmaktól, valamint erős szerelmi érzésétől magánnyomozóvá alakult német fiatalembert. Amikor éppen nem álmodozik (sajnos, képekben teszi!), akkor nyomoz, lankadatlanul. Hogyne, hiszen nemcsak egy Osman nevű török diák, de végül szerelmese, Lohre is eltűnik. Ráadásul éppen a lány államügyész apukája beszélné le nyomozásáról. Igen, a hatalom és a pénz összefonódik, hogy lefogja a rendőrség kezét.

Hősünk, Ahrens, olyan mint egy NDK filmbe tévedt Rómeó. Tragédiája (hogy ál-Júliát talált magának) megrendítően nevetséges. A színészi játék a rendőrfelügyelőét kivéve nézhetetlen. A film is alig. Pedig van itt minden: társadalmi háttér, rossz családi élet gazdagéknál, luxus, nyomor, több halott (az egyik még él) és színes technika.

Ingrid Sander rendezőnő és munkatársai helyében következő bűnügyi filmjük forgatása előtt retrospektív vetítés keretében megnézném a szakma, a műfaj mestereinek jó néhány alkotását. És nézném, nézném, nézném…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7983