KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el

Tasnádi Edit

 

Olvasunk a Yanki (Visszhang) című török hetilap 552. számában (1981. okt. 26–nov. 1.) a „börtönlakó filmrendezőről”, akit a magyar olvasók a Filmvilág 81/12. számából ismerhettek meg. A Bayram (Ünnep) című film forgatókönyve volt Yilmaz Güney utolsó műve börtönbe kerülése előtt. A filmben hat elítélt az ünnep alkalmából eltávozási engedélyt kap, de csak öt tér vissza: egyiküket ellenségei bosszúból megölik...

Yilmaz Güneyt 1974-ben gyilkosság, vádjával 19 évre ítélték, utóbb, jó magaviseletéért átkerült az ispartai félig nyitott börtönbe, büntetését pedig harmadolták. Közben írt könyveiben azonban újabb törvénysértéseket találtak, s az Isztambuli Statáriális Parancsnokság hat pert indított ellene.

Többször kapott eltávozást, utoljára október 6-án, a kurban bayram alkalmából. 17-én jött a hír, hogy nem tért vissza. Megpróbálták nyomon követni, merre járt, de a szálak az ünnep negyedik napján megszakadtak. Kiadták ellene az elfogató parancsot, és segítséget kértek az Interpoltól is. Kiderült, hogy felesége és fia Svájcba utazott egy filmfesztiválra, s egy filmes vállalat meghívottjaként ott tartózkodik első házasságából született lánya is. Így fölmerült annak gyanúja, hogy ő maga is Svájcba szökött. Tekintettel arra, hogy a török alkotmánynak az államellenes cselekményekre vonatkozó törvénycikkelyei alapján, kommunista propaganda vádjával – már távollétében újabb hét évi börtönbüntetésre ítélték, módja van politikai menedékjogot kérni.

A legújabb hírek szerint valóban Európában van, s ügyével a legjobb ügyvédek foglalkoznak...

Tasnádi Edit

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7195