KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/november
• Székely Gabriella: A légy az objektívben Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Zalán Vince: Remington R. B. és a többiek Beszélgetés András Ferenccel
• György Péter: Egy nemzedék csapdában Mr. Universe
• Kornis Mihály: Brékó, Magyarország! Egy teljes nap
• Székely Gabriella: A rövidtávfutók magányossága Soha. sehol, senkinek!
• Klaniczay Gábor: Ez a mocsár nem tarthat örökké Törvénytől sújtva
• Kovács István: Az igazság hasztalan reménye Befejezés nélkül
• Dániel Ferenc: Vonatok jönnek-mennek Menzel-sorozat a tévében
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 3.
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Talányos parancsolat Locarno
• Fáber András: Hol van Tajvan? Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Ötvenhárom hideg nyara
• Báron György: A szakasz
• Szemadám György: Óh, Argentína
• Tamás Amaryllis: Carmen
• Zsenits Györgyi: Plumbum, avagy a veszélyes játék
• Nagy Zsolt: Másnap háború volt
• Tamás Amaryllis: Kalózok
• Faragó Zsuzsa: Hálószobaablak
• Szilágyi Gábor: Hadijátékok
TELEVÍZÓ
• Bart István: A mozi időgépe Fejezetek az első világháborúból
KRÓNIKA
• N. N.: Az európai filmdíjról
• N. N.: Olvasóink figyelmébe!

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Öveket becsatolni!

Baski Sándor

Allacciate le cinture – olasz, 2014. Rendezte és írta: Ferzan Özpetek. Kép: Filippo Corticelli. Zene: Rasquale Catalano. Szereplők: Kasia Smutniak (Elena), Francesco Arca (Antonio), Filippo Scicchitano (Fabio), Carolina Crescentini (Silvia). Gyártó: R&C Produzioni / Faros Film. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 110 perc.

Ha merész témaválasztásaival nem is apellált mindig a legszélesebb közönség figyelmére, Ferzan Özpetek pályája kezdetétől fogva könnyedén fogyasztható, közérthető filmeket készített. A török születésű rendező idővel egyre jobban idomult választott hazája, Olaszország mozgóképes tradícióihoz, így eshetett meg, hogy a Szerelem, pasta, tengerben már egyértelműen a’60-as évek olasz vígjátékainak hangulatait idézte fel. Identitásvesztésről azonban nem beszélhetünk, a rendező megpróbálja minden filmjébe átmenteni – inkább több mint kevesebb sikerrel – a sajátos özpeteki minőséget.

Legújabb munkája, az Öveket becsatolni sem kivétel. Az állandó forgatókönyvíró-társával, Gianni Romolival közösen jegyzett történet egy hollywoodi romkom alapanyagául is szolgálhatna – az egymástól mindenben különböző öntudatos pincérnő és az ősmacsó autószerelő egymásra találása a nyitójelenettől kezdve borítékolható. Özpetek zárójelbe teszi kedvenc motívumát, a kisebbségi pozícióba került egyén viszonyát a közösséggel, a korábbi filmjeit meghatározó fülledtség ellenben az Öveket becsatolnit is átitatja. A két főszereplő, Elena és Antonio kapcsolata a testiségre épül, és ezt a fizikai természetű vonzalmat Özpetek érzéki képsorokkal alapozza meg. Kamerája nem a hetero férfinézők, hanem Elena szemszögéből pásztáz, vagyis filmje a férfitestet fetisizálja, de korántsem öncélúan.

A játékidő felénél érkező drámai fordulat is özpeteki módszer – A Szaturnusz gyűrűjében, a Szent szívben és a Szerelem, pasta, tengerben is fontos szerepet kap az alattomosan támadó betegség és a kórház –, ahogy a történet egyes elemeinek elhallgatása és a fináléban történő megmutatása is bevált, és most is működő fogás. A rendezői stílusjegyek maradéktalan felvonultatása sem tudja ugyanakkor elfedni, hogy Özpetek ezúttal több ízben is elvéti az arányokat – mintha saját rajongóinak és a naiv melodrámák híveinek egyszerre próbált volna megfelelni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12191