KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tizenkét hónap

Lajta Gábor

Orosz meséből készült japán rajzfilm, amely nem igazán oroszos, de nem is japános. Persze nem kellene valamilyen nemzeti jelleget számon kérnünk rajta, ha önmagában is erőteljes, eredeti alkotás volna. De ahogyan egyes japán nők európaivá operáltatják szemüket, úgy próbálnak egyes japán filmek is asszimilálódni a nemzetközi rajzfilmgyártás sematikus hagyományaihoz. Így az orosz környezet felületesen jelzett; a figurák és a háttér sokszor elválnak egymástól – a táj sokkal realisztikusabban megrajzolt, mint az emberi alakok. (Ez egyébként a rajzfilmek gyakori betegsége – a háttérrajzoló általában más, mint a figurák tervezője.) Pedig az alakok szellemesebb és gazdagabb jellemzése elevenebbé tehetné a szomorkás mesét, a szegény árva, gonosz mostoha, akaratos királykisasszony és a hónap igazságosztó szellemeinek történetét, melyben tanulságul az évszakok változásának törvénye-hatalma szolgál.

Egyébként tagadhatatlan, hogy az évszakok viharos kavarodása grafikailag szépen megoldott, a téli táj egészen hátborzongatóvá válik időnként. Hokuszai, a nagy japán mester csodálatos Fuji-látképei jutottak eszembe – a Fujiyama világa esőben, hóban, viharban, az ott élő emberekkel, állatokkal –, e leheletfinom tónusú és éles vonalú fametszetek akár egy elképzelt rajzfilm fázisai lehetnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/05 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7108