KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A föld átka, a szerelem átka

Greskovits Béla

 

Kérjük a magyar nézőt – ha rászánta az időt – megértő türelemmel kövesse végig ezt a Liviu Rebreanu 1920-ban írt híres regénye nyomán készült csaknem négyórás történelmi filmeposzt! Kérjük, csitítsa érzékenységét, melyet sérthet, hogy a filmben sommásan „idegeneknek” minősítik az Osztrák–Magyar Monarchia keleti területeinek nemromán lakóit! És ne hagyja ott az első félóra múltán az előadást, még ha úgy tetszik is, hogy ekkorra „pacsirtás” nemzeti idillé szelídül a hegyi román falucska lakóinak minden gondja-baja. Adjon esélyt a rendezőnek, hogy bebizonyítsa: józanabbul gondolkodik népe történelméről, mint egyik filmalakja, a falusi tanítóné, aki „ráolvasásként” hajtogatja az „Ej, istenem, hisz mindnyájan románok vagyunk!” összebékítő szentenciáját. Mircea Mureşan, a román rendező, megérdemli a türelmet.

Mert paraszt-hősei gondolkodásmódjától, életvitelétől – miként a regényben – mi sem áll távolabb, mint hogy olyasmin morfondírozzanak, egyszerűen „csak” románok-e vagy „Traján és Decebál leszármazottai”. Azt azonban jól tudják magukról, hogy jogfosztottak és szegények (vagy, ha gazdagabbak, hát életük keserve árán azok) így számukra nem természetes jog, hanem bűnbe vivő átok a „föld” és a „szerelem”. Elátkozott, tragédiái alak Ion, a szegénylegény, aki tisztessége, embersége árán szerez földet és feleséget, hogy aztán a felesége élete árán szerelemhez jusson, s végül szerelméért életétől is megfosztassék. Mureşan filmjében a nép történelme egyszerre több és kevesebb, mint a kokárdás, csinnadrattás „nemzeti történelem”. Mindenképpen más, s e különbségről nem csupán a balladái sorsok gonoszul ívelő szépsége tanúskodik. Mert vagyoni, hatalmi, emberi torzsalkodásban pukkan itt szét a falusi vezető réteg, a pap, a tanítók idillje is, a mindennapok hiteles sérelmeivé, kicsinyes bosszúivá.

A realistább történelemszemlélet igénye perel csöndesen e műben az egyoldalú, mítoszvilággal.

„Itt és most” ez nem kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6929