KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kapitány és katona

Köves Gábor

 

Távolban egy fehér vitorla. Sőt rögtön kettő. Egyikük Napóleon flottájának dicsőségét hirdeti, a másik a Brit Birodalom tengeri dominanciáját. A két hajó egymást üldözi, az örökrangadót egy ausztrál bíró dirigálja : Peter Weir. Weir azt műveli filmen, amit az irodalomban lektűrnek szokás nevezni. Populáris témákat visz filmre biztos kézzel, jó ízléssel, némi személyes hangvétellel. Ritka az effajta középutas rendező, meg kell becsülni érte, már csak azért is, mert ez a film is elveszhetett volna könnyedén az ágyúdörgések, kardpárbajok és tengeri viharok forgatagában. Weir ráérősen pörgeti a történetet, mintha pontos számításokat végzett volna, hogy meddig mehet el a legénység, a kapitány (Russel Crowe) és hajóorvosa konfliktusainak ábrázolásában, és mikor kell meggyújtania a kanócokat és feltüzelni a szélgépet. Azt is felismeri, hogy nem mutathatja az ellenséget, azaz a franciákat, mert ha így tenne, vagy karikatúrákra kéne hagyatkoznia, vagy négyórásra duzzasztania filmjét. Nyilvánvalóan egyik sem lett volna szerencsés megoldás, ráadásul azzal, hogy a végső összecsapásig nem látjuk a másik oldalt, a szellemhajókról szóló rémtörténetek finom borzongása is utat talál a filmben. A Kapitány és katona visszavesz a klasszikus kalandfilmek romantikájából, de megtartja a műfaj idejétmúlt idealizmusát. Komolyan veszi magát, szereplői nem kacsintanak ki a filmből, mégsem válik nevetségessé. Ennyi józanságra és érettségre mostanában ritkán bukkanhatunk a többnyire butításra programozott szórakoztatóipari termékek között. Kis dolog, de legyünk hálásak érte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2022