KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kateřina Pošová (1930–2008)

S. A.

 

Gyászhír Prágából” – ez volt a címe Kateřina Pošová 1988-ban a Filmvilág hasábjain megjelent, Evald Schorm rendező-színészt búcsúztató cikkének. A cím húsz év múltán kegyetlenül ismét idekívánkozik: Posova Katalin 78 éves korában elhunyt. Kertész Imre cseh fordítója Késmárkon született, Kassán nőtt fel, 1944-ben szüleivel együtt innen hurcolták Auschwitzba – a haláltáborból egyedül tért vissza. 1949-ben költözött Prágába, kezdetben műszaki rajzolóként dolgozott, majd a Magyar Kulturális Intézet munkatársa lett. A magyar kultúra értő híveként fordított regényt, színdarabot, forgatókönyvet, írt kritikát, készített interjút. Fáradhatatlan tolmács volt két szomszéd kultúra közt, a cseh filmművészet éppoly sokat köszönhet neki, mint a magyar filmvilág.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9371