KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el

Tasnádi Edit

 

Olvasunk a Yanki (Visszhang) című török hetilap 552. számában (1981. okt. 26–nov. 1.) a „börtönlakó filmrendezőről”, akit a magyar olvasók a Filmvilág 81/12. számából ismerhettek meg. A Bayram (Ünnep) című film forgatókönyve volt Yilmaz Güney utolsó műve börtönbe kerülése előtt. A filmben hat elítélt az ünnep alkalmából eltávozási engedélyt kap, de csak öt tér vissza: egyiküket ellenségei bosszúból megölik...

Yilmaz Güneyt 1974-ben gyilkosság, vádjával 19 évre ítélték, utóbb, jó magaviseletéért átkerült az ispartai félig nyitott börtönbe, büntetését pedig harmadolták. Közben írt könyveiben azonban újabb törvénysértéseket találtak, s az Isztambuli Statáriális Parancsnokság hat pert indított ellene.

Többször kapott eltávozást, utoljára október 6-án, a kurban bayram alkalmából. 17-én jött a hír, hogy nem tért vissza. Megpróbálták nyomon követni, merre járt, de a szálak az ünnep negyedik napján megszakadtak. Kiadták ellene az elfogató parancsot, és segítséget kértek az Interpoltól is. Kiderült, hogy felesége és fia Svájcba utazott egy filmfesztiválra, s egy filmes vállalat meghívottjaként ott tartózkodik első házasságából született lánya is. Így fölmerült annak gyanúja, hogy ő maga is Svájcba szökött. Tekintettel arra, hogy a török alkotmánynak az államellenes cselekményekre vonatkozó törvénycikkelyei alapján, kommunista propaganda vádjával – már távollétében újabb hét évi börtönbüntetésre ítélték, módja van politikai menedékjogot kérni.

A legújabb hírek szerint valóban Európában van, s ügyével a legjobb ügyvédek foglalkoznak...

Tasnádi Edit

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7195