KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ki volt Jean Ferry?

Bajomi Lázár Endre

 

Meglepő jegyzetet olvastam b. lapjuk 83/1. számának 45. oldalán a Buñuel emlékezéseiben említett Jean Ferry-ről: „neves algériai író. Franciául ír.” Ezt a furcsaságot – gondoltam – csak maga Ferry írhatta volna, ha, sajnos, nem hunyt volna el 1976. szeptember 5-én. Ő ugyanis, mint Jarry csodálója, Prévert komája és Queneau cimborája, valamint szorgos átejtő, a francia filmtörténet egyik legfestőibb, különc figurája volt. 1906. június 13-án Capensben (Toulouse környékén) született, egy Lévy nevű bankár törvénytelen csemetéjeként. Apukája ugyan később elismerte, de ő – egy bizonyos Adolf miatt – inkább a Ferry álnevet használta. Nagybátyja José Corti, a híres szürrealista könyvkiadó volt. 1931-től a Pathé-Nathan filmgyárban gyártásvezetőként dolgozott, felügyelete alatt olyan filmeket forgattak, mint a R. Bemard A nyomorultakja, R. Clair Az utolsó milliárdosa vagy Litvak Mayerlingje. Belépett Prévert Október nevű szélsőbaloldali színjátszó csoportjába. A harmincas évek derekától kezdve több tucat forgatókönyvet írt. 1940-ben részt vett a franciaországi csatában, s hadi kereszttel tüntették ki. Egy ideig Párizsban, a Grande Chaumière utcában lakott, amely Manet, Gauguin és Modigliani nevéről híres. Amikor tévénk régi filmeket vetít, sokszor látom nevét a főcímben (legutóbb például 1979. szeptember 14-én, amikor A négyek jele című, C. Doyle-regényből készült filmet sugározták). 1950-ben tagja, majd nemsokára egyik legtevékenyebb vezetője lett annak a Patafizikus Kollégiumnak, amelybe sok filmest szervezett be, például nem is akárkit: René Clairt! Kitűnő filológusként sok érdekes dolgozatot publikált, s könyvet írt a legkülönösebb francia szerzőről, Raymond Rousselről. Posztumusz fejezetet biggyesztett Proust regényciklusához. Magyar vonatkozású érdekesség: H. Kümel belga rendező megbízásából ő írta annak a „vérfagyasztó” filmnek a forgatókönyvét, amelyben Delphine Seyrig Báthory Erzsébetet, a hírhedt szadista grófnőt alakította...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6634