KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szívfájdalom

Faragó Zsuzsa

Nagyon sokszor láttuk már ezt a filmet. A helyszín: Amerika. A szereplők: sodródó átlagemberek, vándorló nyugtalanok. Zötyögő, hosszú autóbuszút, cola-automaták, alkalmi munka. Ha van valami újdonság Donald Shebib filmjében, talán nézőpontjának enyhe feminizmusa: a vándorló nyugtalanok ugyanis ezúttal – nők. Két csöppet sem összeillő, ám természetesen a szívfájdalomig összebarátkozó két nő, egy szelíd, bizonytalan barna s egy agresszív, határozott szőke. Történetük olykor cilikés lányregény-humorba csap át, de alapjában véve az eseménytelen „szürke” életekre való rácsodálkozás teszi rokonszenvessé, sőt élvezhetővé.

Ez a filmkészítői módszer, ha tanult is a dokumentarizmustól, nem vette át annak sötét őszinteségét. Nem elgondolkodni, azonosulni kell hőseivel, szeretni kell csetlés-botlásukat, tisztelni olykor nevetséges küzdelmüket. Ez a módszer jellemzi Hollywood bevált filmtípusát, az úgynevezett „családi filmeket”, s ez a Szelíd motorosok sikerét aprópénzre váltó „utazó-filmeket” is.

Ha nem volna csöppet döcögős a szerkesztés, kiglancolt a tárgyi világa, ha nem éreznénk túlságosan a sokadik utánzat fáradtságát – nem az epigonizmus, hanem a mesteremberi teljesítmény maradna emlékünk Donald Shebib Szívfájdalom című filmjéről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5142