KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rocketeer

Tamás Amaryllis

 

A kalandfilmek legjobbjait idéző, bravúros jelenetekben gazdag alkotás, Timothy Dalton ironikus-önironikus Erről Flynn-paródiájával a középpontban, izgalmas–látványos képeivel, történetével a szó szoros értelmében odaszögezi a nézőt a moziszékhez. Amikor a NOAA-11 műhold által készített felvételeken naprakészen követhetjük, ahogy a Kuvait területéről induló füstcsóva beborítja a Perzsa öbölt, és bolygóközi radartérképező űrszondák vizsgálják az égi mechanika törvényeit, jól működő műholdakat lőnek le csillagháborús „kísérletek” során –, nem is tűnik képtelenségnek a film alapötlete: hogy a Harmadik Birodalomban a 30-as években kifejlesztettek volna egy, az emberi testre erősíthető rakétát a „ma Európa, holnap a világ” célkitűzés sikerének érdekében. Ezt a „csodafegyvert” igyekeznek aztán politikai gengszterbandák kollaboráns képviselői megszerezni, hogy saját hadászati felderítő kapacitásuk része legyen. A titkos találmány a véletlen jóvoltából egy Einstein-tekintetű ezermester és egy fiatal, a repülést önmagáért kedvelő pilóta kezébe kerül, akik buzgó szorgalommal tökéletesítik. Vehemens feladatul kapja tőlük csellel, ármánnyal elrabolni azt a náci-szimpatizáns hollywoodi sztár („Erről Flynn”, akit a filmben Neville Sinclairnek hívnak). Kétpólusú jellemünk frappáns természettudósi és költői meghatározása szerint „az őrült majom”, aki „a természet és Isten dialógusából” született, menekülni kényszerül egy égő Zeppelinbárka hátán....lesz-e bárka...?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4245