KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Super

Géczi Zoltán

Super – amerikai, 2010. Rendezte: James Gunn. Szereplők: Rainn Wilson, Liv Tyler, Ellen Page, Kevin Bacon. Forgalmazó: Cinetel. 92 perc.

Az, hogy főhősünk (Rainn Wilson) kolosszális balfék, különösebb kertelés nélkül kijelenthető: későharmincasként egy külvárosi dinerben műveli magas szinten a hamburgersütés kifinomult tudományát, szabadidejében stupid tévéműsorokat bámul, bárminemű örömet csakis szépséges felesége (Liv Tyler) mellett talál, aki kigyógyult kábítószerfüggőként az új élet illúzióját űzve kötötte össze vele életét. Amikor pedig a lány lelép egy sumák bűnözővel, emberünk hirtelenjében megvilágosodik, és kretén igazságosztóként kezd új karriert („Shut up, Crime!”); ámokfutásával igazolja Charles Bukowski tételét, miszerint az emberek nem a nagy dolgoktól, hanem a hétköznapi apróságoktól tudnak igazán megtébolyodni.

A Super a szuperhős-kultusz által keltett neurózist, a szuperhős-mítoszok fekete-fehér világképének idiotizmusát kacagja ki; eme szatíra főszereplői végtelenül frusztrált emberek, kiket a hétköznapok abszurditásai őrjítenek meg. Teszi mindezt elsőrangú szereplőgárdával: Ellen Page tündérien idióta, Kevin Bacon laza és vagány, Liv Tyler imádnivaló, ráadásul a film lényegesen okosabban használja a karaktereket és a helyzetkomikum dramaturgiai intézményét, mint a hasonló habitusú darabok (Kick Ass, Defendor). A forgatókönyv jobbra is, balra is keményen oszt: a fundamentalista keresztények, az idióta képregény-geekek, a televíziós evangelizáció (Szent Bosszúálló Krisztus!), a bugris wannabe-gengszterek mind megkapják a magukét, miközben sora veszi és kikacagja a műfaji közhelyeket is. Egyszerre infantilis és véres, vicces és szomorú, de lehetne kicsit harsányabb és lendületesebb, mert középpályán elfogy a kraft, sajnos az erős expozíció és a zsánerre vonatkozó nézői elvárásokra merészen fittyet hányó finálé közé becsúszik néhány enervált jelenet. Azonban egyenetlenségei mellett is szerethető és szórakoztató mozi, ráadásul presztízsét emeli, hogy ízig-vérig szerzői film – a Supert ugyanis A galaxis őrzőit jegyző James Gunn írta és rendezte.

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12067