KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jack Reacher

Sepsi László

Jack Reacher – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lee Child regényéből Christopher McQuarrie. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Joe Kraemer. Szereplők: Tom Cruise (Reacher), Rosamund Pike (Helen), Richard Jenkins (Rodin), James Martin Kelly (Farrior). Gyártó: Paramount Pictures / Mutual Film Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 130 perc.

A már születése pillanatában régimódinak ható Jack Reacher a kortárs krimiirodalom térdig mocsokban gázoló detektívjei helyett közelebb áll A szupercsapat vagy a MacGuyver utazó jótevőihez. Lee Child 1997-ben indult regényhősének enyhe kiábrándultságát kikezdhetetlen jellem és morális érzék ellensúlyozza, manírjai (mint szótlansága vagy önkéntes kivonulása a társadalomból) csupán apró díszítőelemek egy lovag hófehér páncélján. A nálunk Csak egy lövés címmel megjelent kilencedik kalandban Reacher egy orvlövész mészárlása nyomán tár fel egy kisebb összeesküvést Pittsburgh-ben, a Tom Cruise-ra szabott filmadaptáció pedig a Fantom protokoll és a Kéjjel-nappal öniróniájával ugyan, de hűségesen idézi fel az említett szériák PG-13-as Amerikáját. Az aktuális Cruise-imázshoz idomított Reacher megtarthatta ugyan a testét borító hegeket, de minden másban alárendelődött a színész-producer igényeinek, így vált a drabális világcsavargóból Ethan Hunt kevésbé akrobatikus, cserébe valamivel többet gondolkodó verziója, aki szétcsap a Werner Herzog kedves haknialakításával megtámogatott karikatúra-gonosztevők között.

Ugyanakkor az indokolatlanul hosszúra szabott moziverzió Child gyorsan ürülő történetének erényeiből is bőven lefarag: a hatékonyan elhelyezett fordulatok és vörös heringek – velük együtt számos női mellékszereplő – túlnyomó részének elhagyásával a Jack Reacher valóban egy MacGuyver-epizód szintjére egyszerűsíti az alapanyagot, amit csak részben ellensúlyoznak a hozzáadott stílusjátékok (lásd a nyitójelenetet) vagy a regényhez képest megnövelt akciómennyiség (mint egy autósüldözés vagy egy szűkös fürdőszobában zajló bunyó-burleszk). Az immár ötvenen túli Tom Cruise kiváló érzékkel horgonyzott le a mindig kelendő családbarát akcióhősök piacán, a Jack Reacher pedig ezen státuszának rutinos megerősítése – de semmi több.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11338