KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/augusztus
• Székely Gabriella: Az arany ára Beszélgetés Bereményi Gézával
• Koltai Tamás: Házasság magyar módra A menyasszony gyönyörű volt
• Koltai Ágnes: Hallgat a mély A Balázs Béla Stúdióról
• Forgách Péter: Epizódok M. F. tanár úr életéből Részletek Forgách Péter Mérei ferenc-portréfilmjéből
• Böszörményi Géza: Rémálom és valóság Woody Allen stílusában
• Kovács István: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
• Zaorski Janusz: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
A FILMVILÁG MOZIJA
• Bikácsy Gergely: A halál munkában Mentse, aki tudja (az életét)

• Klaniczay Gábor: David Bowie a filmvásznon
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Madárka
• Nagy Zsolt: Szökevényvonat
• Gáti Péter: Az ördög jobb és bal keze
• Báron György: Váratlan szerelem
• Schreiber László: Hajsza szárazon és vizen
• Kabai József: Az aranylánc

• Révész László: Videoművészet – a videotechnika csukamájolaja

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kateřina Pošová (1930–2008)

S. A.

 

Gyászhír Prágából” – ez volt a címe Kateřina Pošová 1988-ban a Filmvilág hasábjain megjelent, Evald Schorm rendező-színészt búcsúztató cikkének. A cím húsz év múltán kegyetlenül ismét idekívánkozik: Posova Katalin 78 éves korában elhunyt. Kertész Imre cseh fordítója Késmárkon született, Kassán nőtt fel, 1944-ben szüleivel együtt innen hurcolták Auschwitzba – a haláltáborból egyedül tért vissza. 1949-ben költözött Prágába, kezdetben műszaki rajzolóként dolgozott, majd a Magyar Kulturális Intézet munkatársa lett. A magyar kultúra értő híveként fordított regényt, színdarabot, forgatókönyvet, írt kritikát, készített interjút. Fáradhatatlan tolmács volt két szomszéd kultúra közt, a cseh filmművészet éppoly sokat köszönhet neki, mint a magyar filmvilág.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9371