KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/augusztus
• Székely Gabriella: Az arany ára Beszélgetés Bereményi Gézával
• Koltai Tamás: Házasság magyar módra A menyasszony gyönyörű volt
• Koltai Ágnes: Hallgat a mély A Balázs Béla Stúdióról
• Forgách Péter: Epizódok M. F. tanár úr életéből Részletek Forgách Péter Mérei ferenc-portréfilmjéből
• Böszörményi Géza: Rémálom és valóság Woody Allen stílusában
• Kovács István: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
• Zaorski Janusz: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
A FILMVILÁG MOZIJA
• Bikácsy Gergely: A halál munkában Mentse, aki tudja (az életét)

• Klaniczay Gábor: David Bowie a filmvásznon
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Madárka
• Nagy Zsolt: Szökevényvonat
• Gáti Péter: Az ördög jobb és bal keze
• Báron György: Váratlan szerelem
• Schreiber László: Hajsza szárazon és vizen
• Kabai József: Az aranylánc

• Révész László: Videoművészet – a videotechnika csukamájolaja

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Gallipoli

Gosztonyi Péter

Tisztelt szerkesztőség!

 

Az 1984/1-es számban írnak az ausztrál Gallipoli filmről. Kapecz Zsuzsa retorikusan felteszi a kérdést: „Végül is mi köze a magyaroknak Gallipolihoz?” Érdekes, hogy erre a többi pesti filmkritikus sem talált megfelelő választ: a törökök az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségesei voltak. A Dardanellák védelmében magyar tüzérek is részt vettek. A csepeli ágyúgyár szállított nehéz tarackokat és egyéb tüzérségi felszerelést a török hadseregnek, és ezeknek felszerelésénél és a török katonák betanításánál amolyan „tanácsadó” szerepben több tucat magyar tüzér és tüzértiszt is részt vett.

„Nichts für ungut”, mondják nálunk. Ez nem rosszalló kritika, hanem csak egy kis történelmi tény felemlítése volt.

Kíváncsian várom következő lapszámaikat!

 

Addig is maradok

szívélyes üdvözlettel:

 

Dr. Gosztonyi Péter

történész, Bern


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6472