KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Ötcentes mozi

Karcsai Kulcsár István

Az irodalom a színház történetére, múltjára illő tisztelettel, némi meghatott emelkedettséggel emlékezünk. A mozinak ezzel szemben csak legendája van, kicsit groteszk, enyhén megmosolyogni való, ám mégis küzdelmes múltja. Ezt a hangulatot, a „régi idők mozija” korszakát jól ismerjük Steno filmjéből, Mándy kötetéből. Peter Bogdanovich az Ötcentes moziban az ősforrásig nyúl vissza, az 1910-es évekig, mikor ez a régi mozi virágkorát élte. Szerinte Amerikában „az aranyláz után a mozi volt az utolsó nagy kaland”. Mint a magyar tévében is nemrégiben sugárzott Papírholdban, Bogdanovich ebben a filmjében is kellő érzékkel adagolja a komédiát és a nosztalgikus mozzanatokat, de ezúttal a burleszk stílus is jelentős szerepet kap, ami szintén kedves műfaja a rendezőnek. Főleg a film utolsó harmadában emelkedik meg a két cselekményszálon indított történet, de addig is sok mulatságos dolog történik, méghozzá olyan kiváló színészek előadásában, mint Ryan O’Neal és Burt Reynolds, akik pontosan érzik a múltidézésnek a komikum és a nosztalgia határán mozgó stílusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8236