KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fekete maszk

Benke Attila

Hak hap – hongkongi–amerikai, 1996. Rendezte: Daniel Lee. Szereplők: Jet Li, Lau Ching-wan, Karen Mok. Forgalmazó: Independent. 98 perc.

 

Bizonyos értelemben a nyolcvanas-kilencvenes évek hongkongi akciófilmjei (A bérgyilkos, School on Fire, Fogy az idő) mind szuperhősfilmek, hiszen hőseik akrobatikus vetődésekkel, akár több métert repülve számolnak le ellenfeleikkel. Az azonos című 1992-es kínai képregény alapján az „ázsiai Steven Spielberg”, Tsui Hark produceri felügyelete mellett készült Fekete maszk viszont a szó szoros értelmében szuperhősfilm. Hőse, Tsui Chik az agyi műtétek révén fájdalommentes halálosztókká változtatott 701-es alakulat tagja volt. Ám a gyilkolásra kondicionált kommandósok fellázadtak uraik ellen, és bosszúhadjáratot indítottak, amiből Tsui kivonta magát. Az évek óta békés életet élő exkatona azonban ismét ölt maszkot, hogy leszámoljon a színen újra feltűnő egykori társaival, egyúttal múltjával is.

A Fekete maszk még Roland Emmerich hasonló témájú Tökéletes katonájánál is nagyobb mértékben leegyszerűsíti történetét és karaktereit. Bár az alkotók megpróbáltak a 701-eseket vezető antagonista szájába adni társadalomkritikus monológokat, ezek inkább csak a Szárnyas fejvadász replikáns ideológiájának paródiái. Hark ezúttal is az akciókra helyezte a hangsúlyt, amelyek hasonlóan parádésak, mint a hongkongi beretta-szimfóniákban, ráadásul a fájdalmat nem érző szuperkatonák miatt az alkotóknak még több lehetősége volt elrugaszkodni a valóság talajáról (például az egyik 701-es akció közben gond nélkül válik meg a kezétől). Az akciók minőségét rontják a kilencvenes évek nem jól öregedett speciális effektusai (CGI-robbanások és lézersugarak), az akciójeleneteket szétszabdaló, túl sűrű vágások és a hongkongi filmek kötelező komikus elemei (például a címszereplő hős CD-lemezekkel öl). Viszont a végső, látványos, kegyetlen és szikár pusztakezes leszámolása a hongkongi akciófilmek méltó darabjává avatja a Fekete maszkot.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14288