KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Idegen a tónál

Horváth Eszter

L’inconnu du lac – francia, 2013. Rendezte és írta: Alain Guiraudie. Kép: Claire Mathon. Szereplők: Pierre Deladonchamps (Franck), Christophe Paou (Michel), Patrick d’Assumçao (Henri), Mathieu Vervisch (Eric). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Mintha egy magazinból léptek volna elénk. Fürdőző, napozó férfiak a tóparton, ki úszónadrágban, ki meztelenül, rutinos mozdulattal fordulnak az újonnan érkező felé. Csupa test, múlt és jövő nélkül. Ideális közeg az alkalmi szexuális együttlétre vágyóknak. Francknak is állandó vadászterülete a tópart, ismeri a visszatérő arcokat – persze csak az arcokat, bemutatkozni ritkán szoktak egymásnak a húszperces partnerek. Az ismerős ismeretlenek között egy nap feltűnik egy idegen, Michel, az alfahím Tom Selleckre hajazó megtestesülése. Franck véletlenül meglesi, ahogy a férfi vízbe fojtja korábbi szeretőjét – a veszéllyel való játék azonban csak felszítja Franck szexuális vonzalmát az homme fatal iránt és viszonyba kezdenek.

Alain Guiraudie rendező mindent lecsupaszított ebben a hitchcocki alaptörténetben. Az egész filmet a tó környékén, külsőben vette föl, karaktereit nagyon egyszerű vágyak mozgatják, a tavat körülölelő, dombos-fás terület pedig beszűkíti a játékteret, ami magától értetődően válik a zárt közösség metaforájává. Hiányzik azonban Hitchcock feszültségkeltési bravúrja ahhoz, hogy ezek a sematikus karakterek életre keljenek egy olyan történetben, ami a tér-idő-cselekmény egységére törekszik.

Fontos-e, hogy az Idegen a tónál meleg férfiakról szól? Annyiban mindenképp, ahogyan a helyszín- vagy színészválasztás sem esetleges: egy állítás, amivel a film valamiféle viszonyban van. Az Adèle élete épp ezért nem leszbikusfilm, hanem egy fiatal nő felnövekvés-története. Az Idegen... ezzel szemben nem tud kilépni a melegfilm pszeudo-kategóriájából, mert karakterei legfontosabb tulajdonságának épp szexuális viselkedésüket tartja – ezt a szexualitást azonban kissé szemérmesen ábrázolja. Ez a gesztus pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a nézők figyelmét a pusztító szenvedélyről visszaterelje a szexusra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11860