KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szellemes karácsony

Varga Zoltán

Scrooged – amerikai, 1988. Rendezte: Richard Donner. Szereplők: Bill Murray, Karen Allen, Robert Mitchum. Forgalmazó: InterCom. 97 perc.

 

A nyolcvanas évek populáris mozijának felettébb élénk műfajkeverési hajlama új életre keltette és felturbózta a régi vágású kísértetkomédiát; a Szellemes karácsony jóllehet nincs egy súlycsoportban olyan alapművekkel, mint a Szellemirtók és a Beetlejuice, de mindkettőnek rokona. A Burton-filmet juttathatják eszünkbe a jövővíziók expresszionista díszletei, vagy a kísértetként fellépő, mégis inkább bomló zombit idéző figurán megvalósított rajzfilmszerű, groteszk gegek. A főszereplőt pedig a „szellemirtó” Bill Murray játssza, aki nem utoljára bújik egy kibírhatatlan, mindenkit gátlástalanul porig alázó karakter bőrébe. Őt, azaz Frank Crosst invitálja múltat, jelent s jövendőt átfogó karácsonyi utazásra a másvilág, három szellem kalauzolásában, hogy a televíziós elnök szívét beburkoló jégpáncélt elolvassza az ünnep melege. Richard Donner filmjére a klasszikus Dickens-regény, a Karácsonyi ének (poszt)modern verziójaként gondolhatunk: túl a főhősök és kísérteties utazásuk nyilvánvaló párhuzamán, a cselekmény azzal is eljátszik, hogy Cross egy nagyszabású élő tévéshow keretében dolgozza fel a Dickens-művet, így a Szellemes karácsony duplafedelű és ironikus kapcsolódást létesít irodalmi ihletőjével. Az összkép bármennyire szerethető, mégsem maradéktalanul megkapó: Donner gyakorlott mesterember a fantasztikus műfajokban (Ómen, Superman, Sólyomasszony), a vígjátéki fogalmazásmód viszont nem az erőssége, s a hangulatváltások – kivált az ingázás slapstickes bumfordiság és őszinte érzelmesség között – sem mindig sikerültek jól. Bill Murray azonban minden egyenetlenségért kárpótol; a múltutazást követő, sétálva előadott monológjára például egy szó kínálkozik: szenzációs.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11581