KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/június
• Schubert Gusztáv: Egy percnyi csend A másik ember
• Ágh Attila: A gyengék ereje Nemzedéki vallomás Kósa ferenc filmjéről
• Kovács András Bálint: A másik nemzedék Beszélgetés egyetemistákkal
• Csepeli György: A vicc keserű bája Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Kovács András Bálint: A Wenders-sztori folytatása Berlin felett az ég
• Fáber András: Ruttmann Berlinje Dokumentumok
• Klaniczay Gábor: Patetikus céltalanság A taxisofőr
• Reményi József Tamás: Paszternak nélkül Zsivago doktor
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Fények, megvilágítások Nyugat-Berlin
• Koltai Ágnes: Zsánerképek Clermont-Ferrand
• Tóth János: Pordenonei kincsek Némafilm-jegyzetek – nagyzenekarral
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Kairó bíbor rózsája
• Nagy Zsolt: Diplomás örömlány
• Nóvé Béla: Érints meg és menj!
• Biczó Dezső: Tájkép, bútorokkal
• Gáti Péter: Bűnös férjem
• Ardai Zoltán: Ritz fürdőház
• Tamás Amaryllis: A csitri
• Vida János Kvintus: Távoli kiáltás
• Tamás Amaryllis: A halál ideje
KÖNYV
• Vértessy Péter: Filmközelben

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabadesés

Takács Ferenc

A Szabadesés mindenekelőtt kaszkadőr-jutalomjáték: férfi főhőse – sárkányrepülőjével, de ha muszáj, nélküle is – időnként lélegzetállító magasságokból veti le magát. Nem csoda, hiszen filmbeli foglalkozása szerint is kaszkadőr, s testalkatát, valamint színészi munkájának nyers eszköztelenségét elnézve alighanem az életben is az. (Nincs kizárva, hogy a film legveszélyesebb jeleneteiben is maga játssza magát.)

A szabadeséshez bonyolult fordulatokkal (egytől-egyig átlátszóak) és meglepetésekkel (gépiesen kiszámítható mindegyik) izgalmasra kuszált együgyű krimi-történet társul: valami nemzetközi bérgyilkos-banda tagnyilvántartásáért folyik a harc a becsületes (azaz az Interpolnak dolgozó) Interpol-ügynökök és a becstelen (azaz a maguk szakállára ügyködő) Interpol-ügynökök között.

Harmadrészt természetfilm és idegenforgalmi reklámfilm keverékét tálalják fel nekünk: először eljutunk a szubtrópusi Afrikába, később megfordulunk egy angol krikettklubban, majd a Pireneusok vad ormait is megmásszuk. Mindezt – romantikus zenekísérettel – meglepően hatásos és szép, bár iparszerűen lélektelen operatőri munka közvetíti, s a természeti képek mellett a pirotechnika, a lövöldözéses jelenetek fényképezése is elsőrangú profi munka benyomását kelti. Spórolni a produkció a jelek szerint a színészeken spórolt, akik már külsejükkel is bántó ellentétben állnak mindeme érzékien látványos reklámfilm-varázslattal: a kaszkadőr-főhős izomzatával nagyjából rendben van minden, de fogsorán nem ártott volna némi igazítás, a fotográfus-főhősnő bőrét – aki pedig még egy líraian pornográf jelenetre is vállalkozik Afrika szívében – májfoltok pettyezik, s ügyetlenebb kameraállásokban kitetszik, hogy arcát sűrű, puha pihe borítja.

Fapados tucatmunkát láttunk, másodosztályú színészekkel, de lux vizuális kiszerelésben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=776