KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/június
• Schubert Gusztáv: Egy percnyi csend A másik ember
• Ágh Attila: A gyengék ereje Nemzedéki vallomás Kósa ferenc filmjéről
• Kovács András Bálint: A másik nemzedék Beszélgetés egyetemistákkal
• Csepeli György: A vicc keserű bája Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Kovács András Bálint: A Wenders-sztori folytatása Berlin felett az ég
• Fáber András: Ruttmann Berlinje Dokumentumok
• Klaniczay Gábor: Patetikus céltalanság A taxisofőr
• Reményi József Tamás: Paszternak nélkül Zsivago doktor
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Fények, megvilágítások Nyugat-Berlin
• Koltai Ágnes: Zsánerképek Clermont-Ferrand
• Tóth János: Pordenonei kincsek Némafilm-jegyzetek – nagyzenekarral
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Kairó bíbor rózsája
• Nagy Zsolt: Diplomás örömlány
• Nóvé Béla: Érints meg és menj!
• Biczó Dezső: Tájkép, bútorokkal
• Gáti Péter: Bűnös férjem
• Ardai Zoltán: Ritz fürdőház
• Tamás Amaryllis: A csitri
• Vida János Kvintus: Távoli kiáltás
• Tamás Amaryllis: A halál ideje
KÖNYV
• Vértessy Péter: Filmközelben

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A beszélő köntös

Harmat György

 

Ez a film 1941-ben készült, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér.

Pedig a Beszélő köntösnek más sajátossága aligha van: nem sejteti, hogy rendezője hat évvel később olyan jelentőségű művel jelentkezik majd, mint a Valahol Európában. Radványi Géza kezenyomát legfeljebb néhány szép kocsizás és a harci jelenetek ügyes beállítása dicséri. Kalandok akadnak szép számmal, ám kevéssé lendületesek. Azt a fajta színészi játékot pedig, amit a rangos színészegyüttes – élén a legénynek kissé idős és ez alkalommal szőke Jávor Pállal – nyújt, ma már nehezen viseljük: a népszínműves modor miatt nemigen tudunk belefeledkezni a történetbe. Az egyetlen kivétel: Csortos Gyula finom iróniájú epizódalakítása a budai török basa szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6386