KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/június
• Schubert Gusztáv: Egy percnyi csend A másik ember
• Ágh Attila: A gyengék ereje Nemzedéki vallomás Kósa ferenc filmjéről
• Kovács András Bálint: A másik nemzedék Beszélgetés egyetemistákkal
• Csepeli György: A vicc keserű bája Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Kovács András Bálint: A Wenders-sztori folytatása Berlin felett az ég
• Fáber András: Ruttmann Berlinje Dokumentumok
• Klaniczay Gábor: Patetikus céltalanság A taxisofőr
• Reményi József Tamás: Paszternak nélkül Zsivago doktor
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Fények, megvilágítások Nyugat-Berlin
• Koltai Ágnes: Zsánerképek Clermont-Ferrand
• Tóth János: Pordenonei kincsek Némafilm-jegyzetek – nagyzenekarral
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Kairó bíbor rózsája
• Nagy Zsolt: Diplomás örömlány
• Nóvé Béla: Érints meg és menj!
• Biczó Dezső: Tájkép, bútorokkal
• Gáti Péter: Bűnös férjem
• Ardai Zoltán: Ritz fürdőház
• Tamás Amaryllis: A csitri
• Vida János Kvintus: Távoli kiáltás
• Tamás Amaryllis: A halál ideje
KÖNYV
• Vértessy Péter: Filmközelben

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szellemes karácsony

Varga Zoltán

Scrooged – amerikai, 1988. Rendezte: Richard Donner. Szereplők: Bill Murray, Karen Allen, Robert Mitchum. Forgalmazó: InterCom. 97 perc.

 

A nyolcvanas évek populáris mozijának felettébb élénk műfajkeverési hajlama új életre keltette és felturbózta a régi vágású kísértetkomédiát; a Szellemes karácsony jóllehet nincs egy súlycsoportban olyan alapművekkel, mint a Szellemirtók és a Beetlejuice, de mindkettőnek rokona. A Burton-filmet juttathatják eszünkbe a jövővíziók expresszionista díszletei, vagy a kísértetként fellépő, mégis inkább bomló zombit idéző figurán megvalósított rajzfilmszerű, groteszk gegek. A főszereplőt pedig a „szellemirtó” Bill Murray játssza, aki nem utoljára bújik egy kibírhatatlan, mindenkit gátlástalanul porig alázó karakter bőrébe. Őt, azaz Frank Crosst invitálja múltat, jelent s jövendőt átfogó karácsonyi utazásra a másvilág, három szellem kalauzolásában, hogy a televíziós elnök szívét beburkoló jégpáncélt elolvassza az ünnep melege. Richard Donner filmjére a klasszikus Dickens-regény, a Karácsonyi ének (poszt)modern verziójaként gondolhatunk: túl a főhősök és kísérteties utazásuk nyilvánvaló párhuzamán, a cselekmény azzal is eljátszik, hogy Cross egy nagyszabású élő tévéshow keretében dolgozza fel a Dickens-művet, így a Szellemes karácsony duplafedelű és ironikus kapcsolódást létesít irodalmi ihletőjével. Az összkép bármennyire szerethető, mégsem maradéktalanul megkapó: Donner gyakorlott mesterember a fantasztikus műfajokban (Ómen, Superman, Sólyomasszony), a vígjátéki fogalmazásmód viszont nem az erőssége, s a hangulatváltások – kivált az ingázás slapstickes bumfordiság és őszinte érzelmesség között – sem mindig sikerültek jól. Bill Murray azonban minden egyenetlenségért kárpótol; a múltutazást követő, sétálva előadott monológjára például egy szó kínálkozik: szenzációs.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11581