KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mestercsapda

Sneé Péter

Egy hóhérbrigád tagjai jó útra térnek, aminek első jeleként lemészárolják saját bajtársaikat. Derűs történtet ez a military fantasy műfajából, ahol terepszínű gyakorlóruhában szerelmeskednek a párok, hogy gond nélkül ugorhassanak ki az ágyból, ha jóféle öldösésre támad gusztusuk közben. A kamaszos fogamzásgátlás ideája lenyűgözte a forgatókönyvírókat is, mivel egy tisztes rémtörténetet sem sikerült összeollózniuk. Shimon Dotan személyében pedig minden idők egyik legtehetségtelenebb rendezőjét üdvözölhetjük: filmje akár a dermedt üveg, vagy a kihűlt láva. Unt botladozásra kényszerít ahelyett, hogy lenyűgözne sodrásával, erejével, forróságával.

Ami hiba elkövethető egyáltalán, azt elkövetik itt: a gyanútlan áldozatok mintha vágóhídra mennének, olyan keserves képpel lépnek elénk, s ingükből elődudorodik a robbanópatron, hogy lássuk, hol éri majd őket a megváltó golyó. A rosszul kiválasztott, ügyetlen statisztéria persze asszisztál csupán az olyan kétbalkezes nagymenőknek, mint amilyen a lelki tusáját kifejezéstelen arccal, üveges tekintettel prezentáló Gary Busey, akinek elfelejtettek szólni, hogy csak egyenruhában tisztelgünk, civilben nem. Az egyedüli izgalmat az váltja ki, hogy a leszámolás színhelyéül szolgáló kies üdülőhelyet csakugyan Moscow-nak hívják-e vajon. Ám még erre sem kapunk feleletet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=914