KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halott vissztér

Galgóczy Judit

 

Ez az NDK bűnügyi film Hamburgban játszódik, s a kikötőben dolgozó török vendégmunkások kiszolgáltatottságáról „rántja le a leplet”.

Láthatunk itt sok kusza álbonyodalmat és az álbonyodalmaktól, valamint erős szerelmi érzésétől magánnyomozóvá alakult német fiatalembert. Amikor éppen nem álmodozik (sajnos, képekben teszi!), akkor nyomoz, lankadatlanul. Hogyne, hiszen nemcsak egy Osman nevű török diák, de végül szerelmese, Lohre is eltűnik. Ráadásul éppen a lány államügyész apukája beszélné le nyomozásáról. Igen, a hatalom és a pénz összefonódik, hogy lefogja a rendőrség kezét.

Hősünk, Ahrens, olyan mint egy NDK filmbe tévedt Rómeó. Tragédiája (hogy ál-Júliát talált magának) megrendítően nevetséges. A színészi játék a rendőrfelügyelőét kivéve nézhetetlen. A film is alig. Pedig van itt minden: társadalmi háttér, rossz családi élet gazdagéknál, luxus, nyomor, több halott (az egyik még él) és színes technika.

Ingrid Sander rendezőnő és munkatársai helyében következő bűnügyi filmjük forgatása előtt retrospektív vetítés keretében megnézném a szakma, a műfaj mestereinek jó néhány alkotását. És nézném, nézném, nézném…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7983