KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy szerzetes szerelme

Gáti Péter

 

Modern, filmes legenda-rekonstrukció Dorotej orvos-szerzetes 1300 körül játszódó története. Historikus és kalandos ez a film, anélkül, hogy a látszatigazságoknál és -jelenségeknél mélyebbre hatolna. Csupán a történelemkönyvek „középkor”-fejezetének illusztrációját nyújtja a nézőnek. Feltűnnek – a tanultakkal egyezően – a korszak két társadalmi osztályának reprezentánsai. Az igénytelen paraszti életet élő földesúr – hűbéreseivel, obligát várával és hervadóan szép, boldogtalan feleségével –, és a röghöz kötött, a pallosjognak kiszolgáltatott szerencsétlen jobbágy. Nem feledkezik meg a rendező az egyházról sem, fontos hangulati szerepet szán a misztikus légkörű kolostorok bemutatásának. Legendaszerűen befejezett jellemek, előre kitalálható és logikailag levezethető konfliktusok irányítják Dorotej sorsát. A füvekkel gyógyító barát a Jó inkarnációja, született humanista, és megjelenítése nem nélkülöz bizonyos krisztusi képzettársításokat sem. A szép tájakon megelevenedő üres egyházi liturgiák és világi események hol naturális ábrázolásban, hol meg légies emelkedettségben mind a sötét, nyers, de szenvedélyes középkort hivatottak dokumentálni. Az ugyancsak emberi alakot öltött ősgonosz megakadályozza a harmónia és a boldogság eliziumának eljövetelét. Mert győz a rossz, s mert – ebben a filmben – ilyen egyszerű a világ. Mindezen szellemi és rendezői igyekezet ellenére a filmnek nem sikerült hitelesen felidéznie a középkort, s épp ugyanez okból kortalan értékei sem lehetnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6418